2017. július 30., vasárnap

Nyelviségen túl...

Mit értek nyelv-utáni állapoton?!
Nem feltétlenül és kizárólag  posztmodern terminológiát. Ezt a kifejezést átemelem  világnézetemre, saját fejlődésemre utaló szerszámos-ládám eszköztárába.
 Művészet azért nyelv-előtti és nyelv-utáni, mivel a műalkotás előzetesen differenciált élményből merít,  kreativitás nem logikai, hanem képi és érzelmi agyféltekéből merít, és kibontás nélkül is intelligens. 
A nem metafizikai, hanem lételméleti megközelítés, hogy a fontos tárgyakhoz közmegegyezéses tartalmak nélkül közelítsek, és azt pillantsam meg, ami önmagától megmutatkozik.
Ez kijárat  sémák nélküli világba, oda ahol  komplexitás, nem nyelvi redukció után ölt testet, nem abban nyeri el végső használati értékét, hanem az emberi élmény intenzitásában, az igazság megmutatkozásában, ami nem mozdulatlan, nem is felmutathatatlan, viszont eszköztárát tekintve inkább képi, érzelmi, mint nyelvi, logikai, redukált.
Mint tudjuk az esszé is szívesen alkalmaz szimbólumokat, hasonlatokat, analógiákat. Úgy ábrázol, hogy nem mennyiségi, tapasztalati vagy matematikai leírásokkal operál, hanem érzékeltet és rámutat.
Megmutatom  tárgy körülhatároltságának, kapcsolati dominanciáinak viszonylagosságát, és cseppet sem bánom, ha holnap ugyanarra, más fényszögből látok.
Szerintem egy festményt nem lehet metafizikával megragadni, még akkor sem, ha képzett szaktekintély teszi. Erről volt szó, minap.  Nekem már az is öröm, ha egy megnyitón valaki, nem akar lényegi megfogalmazásokkal rávenni, hogy ugyanabban a vizuális kalodában lássam a világot.
Sajnálom, de filozófia nélkül, metafizikával nem azt látnám, amit látok, tudatosítás nélkül csak élmény és puszta metafizikai ítélet marad.  Nyelvi reflex nem megspórolható, azonban szerszámos-láda, nem pedig eszköz valami alátámasztására, valaki meggyőzésére.
Egy festmény ha jó, elégséges. 
Nyilván nem lenne autentikus az sem, ha nem tudnám megfogalmazni, hogy mit is csináltam, de ez igazából rám, vagy szűk környezetemre tartozik. 
Nem hallgatok arról, amit tudok, de azt vizuális nyelven mondom el. 
Minden más maradjon rejtélyes, titokzatos,  újra alkotott, ismételten megteremtett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése